Hősi Emlékmű

 

A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság kezdeményezte a Hősök Emlékszobrának felállítását, melyet Nyírbátor Község Képviselőtestülete 1921-ben tudomásul vett, s intézkedett a tér rendelkezésre bocsátásáról, a Szobrászművészek és Építőművészek Országos Bizottságának bevonásáról.

A Községi képviselőtestület 299/1923. KGY. számú határozatával mondta ki, hogy a hazáért hősi halált halt katonák emlékszobrát elkészítteti.

A Képviselőtestület a szobor leleplezési ünnepségét 1924. szeptember 7-re (9.) tűzte ki.

A színes ünnepség napsugaras délelőttjén zászlódíszt öltöttek Nyírbátor utcái. Az utakon ünneplő sokaság hullámzott. A főutca térré szélesedő ölén ott állt a Hősök Emlékszobra. A szobrot nemzeti lobogók leplezték. Körötte acélsisakos katonák álltak őrt.

A szobor egy haldokló katonát ábrázol, akit társa fog fel karjával, szerető féltéssel. Másik kezében a törött nyelű nemzeti lobogót tartja. A hatásos szobor oldalán vörös márványba vésve az elesett és eltűnt nyírbátoriak névsora.

A szobor talapzatán koszorút helyezett el Szabolcs vármegye alispánja, a honvédség főparancsnoka. Szabolcs vármegye Vitézi Székének kapitánya, az iskolák nevében Bertók Ferenc tanító. S megindult a zarándoklás a Hősök Emlékszobrához. Ott voltak az elesettek hozzátartozói, a hivatalok, iskolák képviselői, egyházi, katonai, polgári szervezetek vezetői.

Nyírbátor Város Tanácsa 1988-ban a Hősök Emlékszobrát felújíttatta. S a hősökről való emlékezés sorát 1989-ben halottak napján elindította. Azóta minden évben, halottak napján kegyelettel emlékezünk az első és második világháborúban hősi halált halt, vagy eltűnt nyírbátori polgárokra.

Forrás: Jánvári Tibor – A nyírbátori Hősök Emlékszobra