Huszka Jenő operettje igazi, nemzeti érzelmeket erősítő, humorral és szerelemmel átitatott darab, mely gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar monarchia későbbi külügyminisztere és Erzsébet királyné (Sissi) beteljesületlen, történelmileg nem igazolt szerelméről szól. 
Erzsébet királyné, köztudomásúan szerette a magyarokat, s a nép is benne látta megmentőjét. Sissi Zsófia főhercegnővel való szembenállása és szabadság iránti vágya szimpatizált a magyarok érzéseivel, ugyanakkor az osztrák udvar rosszallását is magával hozta. Gróf Andrássy Gyula a magyarság számára próbál kiutat találni az elkeserítő, fegyveres forradalommal fenyegető helyzetből. A férfi heves rajongása és forró szerelme
viszonzásra talál a császárnő részéről, azonban vágyaiknak a politika gátat szab, és egy meghitt csóknál jobban nem teljesülhet be szerelmük. Kapcsolatuk, valamint Sissi magyarok iránti szeretete ennek ellenére is elősegíti a Kiegyezés létrejöttét. Az operettben megismerhetjük továbbá egy, a magyar kultúrát és mentalitást kedvelő osztrák férfiú és egy férjet kereső, burgenlandi lány egymásra találásának történetét, mint ahogy Erzsébet királyné udvarhölgyének és egy magyar forradalmár gyerekkori szerelmének beteljesülését is.
Gyönyörű dallamok, szellemes versek és remekül ábrázolt szereplők jellemzik a darabot, melynek átdolgozása során a három felvonásból egy feszesebb tempójú, de az eredetire hűen reflektáló, modern, két felvonásos operettet hoztunk létre.
A darabban többek között felhangzik két gyönyörűen megzenésített Petőfi vers, a „Szeptember végén”, a „Szabadság, szerelem”, és a megrendítő „Szegény magyar nép” című dal. Ezenkívül ebbe írta Huszka a közismert „Délibábos Hortobágyon”-t, a „Rózsám, viruló kis rózsám”-at, de bekerült a műbe az „Én mától kezdve csak terólad” és a „Csík-csicsóban” című szám is, egyéb dalok, palotások, és polkák mellé.